Gyakran Ismételt Kérdések

A fosszilis energiaforrások (kőolaj, szén, földgáz, stb.) nem képesek megújulni, ezért végesek. A napból származó energia pedig - egyebek mellett - megújuló, alternatív energiaforrásnak számít, hiszen szinte korlátlanul és végtelenül áll rendelkezésre, hasznosítása és felhasználása pedig kevésbé jár káros következménnyel, mint a fosszilisiaké. Az emberi energiaszükségletet hosszú távon képes biztosítani, s fenntartható. A tárolása a fosszilis energiáéval ellentétben nem annyira egyszerű, s kevésbé hosszú távú, és kezdetben beruházási költség igényes, azonban a hétköznapi életben ez a leggyakrabban hasznosított alternatív energiaforrás, ami számtalan előnnyel is jár. Ilyen előnyök lehetnek a: energiafüggetlenség elősegítése, energiaár-érzékenység csökkentése, ellátásstabilitás biztosítása, hosszabb távon megtérülő és értéknövelő befektetés. A napfényt a napelemek elektromos árammá alakítják, amelyet azonnal felhasználhatunk vagy energiatároló eszközökben elraktározhatunk és később, szükség esetén felhasználhatunk.

Magyarországon nem a napenergia hasznosítása a legjövedelmezőbb alternatív energia felhasználási mód a környezeti adottságok okán, de a lakosság körében ez a legszéleskörűbben elterjedt, és széles körben a legegyszerűbben hasznosítható. A megújuló energiák további térnyerése nem csupán energiaszuverenitási és ellátásbiztonsági szempontból fontos, hanem a hazai versenyképesség erősítését, a gazdasági növekedés helyreállítását is szolgálja. A zöldenergia a magyar gazdaság jövője. 2024 elejére 1632 megawattal nőtt a napelemes rendszerek beépített teljesítménye Magyarországon, így 5600 megawatt fölé emelkedett az összes napenergia kapacitás. Az ipari naperőművek 3332 MW-, és a háztartási méretű létesítmények 2317 MW kapacitása kétharmad-egyharmad arányban oszlik meg. A háztartási méretű kiserőművek darabszáma 2023-ban felülmúlta a negyedmilliót. Már negyedével több ilyen létesítmény működik tehát hazánkban, mint amennyit a korábbi becslés 2030-ra tartott elérhetőnek. Az időjárásfüggő megújulók gyors elterjedése komoly kihívások elé állítja a hálózatüzemeltetőket és a rendszerirányító MAVIR-t. A megújulókból származó teljesítmény ugrásszerű növekedéséhez jelentős hálózati és tárolói beruházásokkal szükséges alkalmazkodni az ellátás biztonságának megőrzése érdekében.Az energiatároló telepítési, kiépítési beruházások pedig a villamosenergia-rendszer terhelését csökkentik, a rugalmasságát pedig növelik, ezért mindenképpen üdvösek.

Egy energiatároló rendszer legfontosabb elemei: a napelemek, az inverter és az energiatároló egység, amely beépítve tartalmazza az akkumulátorokat és az inverter(eke)t. Az áramhálózatról vagy egy megújuló energiaforrásból – napelem segítségével - nyert energiát konverter/inverter (AC/DC) alakítja át a megfelelő feszültségű egyenárammá (DC). A jelenlegi akkumulátorok kizárólag egyenáramot képesek tárolni, mely áram így az akkumulátorokba kerül, amelyek egy nagyobb tároló berendezésben vannak elhelyezve. Amikor az energiát fel szeretnénk használni, akkor a konverterek ismét működésbe lépnek, és az eltárolt egyenáramot visszaalakítják váltóárammá (AC), s ez a felhasználás helyére vagy a távvezetékbe kerül továbbításra. A modern energiatároló eszközök szoftverrel – a legmodernebbek ráadásul már MI-támogatott megoldással megtámogatva - is fel vannak vértezve, amely szoftver az akkumulátor cellákat egyenként figyeli, és irányítja azok feszültségét, hőmérsékletét és az áramot magát a biztonságos és megbízható energiaszállítás biztosítása érdekében. A rendszer automatikusan leállítja az energiatároló rendszer működését, amennyiben rendellenes jelenséget észlel. Az elektromos áram a folyamat legvégén eljut a háztartásokba, közintézményekbe, vállalatokhoz, azaz a végfelhasználás helyére.

Annak ellenére, hogy a vevők elsősorban a tartalékenergia és ellátási rugalmasság biztosítása céljából telepítenek energiatárolót, mindenképpen érdemes figyelembe venni a megtakarítási potenciált is. Akkor lehet anyagi jellegű megtakarítást elérni energiatároló rendszer használatával, ha képesek vagyunk egy ponton olcsó energiával feltölteni a tárolót, és az eltárolt energiát a későbbiekben hasznosítani, amikor éppen nem áll rendelkezésre direktben az olcsóbb energiaforrás. Ez utóbbi jelenthet napfénymentes, szélcsendes időt, esetleg olyan esetet, amikor külső forrásból aktuálisan egyéb okból egyáltalán nem, vagy korlátozottan áll rendelkezésre kedvező árú elektromos áram. Ez azt jelenti tehát, hogy csúcsidőszakokban a felhasználónak lehetősége nyílik arra, hogy kedvezőbb áron, a saját telepített rendszeréből vételezzen áramot akár télen, akár nyáron. Számba véve továbbá a jelenlegi gazdasági, társadalmi és világpolitikai eseményeket is, úgy véljük, hogy azon felhasználóknak érdemes energiatárolóba befektetni, akiknek rendelkezésére áll egyrészt valamely kedvezőbb árú energiaforrás (napelem, szélturbina, vezérelt áram), másrészt azoknak, akik nem kizárólag anyagi hasznot remélnek egy ilyen beruházástól. Fontos megkülönböztetni az anyagi jellegű megtérülést az egyéb értelemben vett, nem anyagi jellegű megtérüléstől. Számos olyan felhasználási hely van ugyanis, ahol komoly gondot képes okozni a gyakori, akár hosszabb időtartamot felölelő áramszünetek sora, avagy a nem stabilan érkező, ingadozó villamosenergia ellátás. Esetükben is ésszerű döntés lehet egy energiatároló rendszer telepítése. Az energiapiaci áraktól és ellátási bizonytalanságtól függetlenedni szándékozó vevőkről nem is beszélve.

Nagy valószínűséggel megtérül a befektetés, s reálisan feltételezhető az is, hogy ez belátható időn belül megtörténik. Azonban ahhoz, hogy erre a kérdésre megbízható választ adhassunk, számos paramétert szükséges megvizsgálni a felhasználási helyen, hogy a legmegfelelőbb, vevőre optimalizált rendszer legyen kiépíthető. Egyéni energiaprofil felvétele szükséges, amely alapjául szolgál a legoptimális rendszer kiválasztásához.A mihamarabbi megtérülés eléréshez ugyanolyan súllyal szerepel egy gondosan összeállított, a vevőre szabott rendszer, mint a tulajdonos kellően tudatos és elkötelezett hozzáállása a rendszer használata tekintetében. Ezek együttes megléte esetén nem teljesen alaptalan elvárás az akár 3 éves megtérülési idő sem, habár reálisabban tekintve az 5 év alatti megtérülési idő a legtöbb esetben jól kivitelezhető feladatot jelenthet.

A telepítés megfelelő helyének megtalálásához néhány fontos szempontot meg kell vizsgálni, és néhány feltételt előzetesen biztosítani a terep előkészítés részeként: - háztető kialakítása, mérete, és-még-mije?? - Napelemek oly módú elhelyezése, amellyel azok napfénnyel érintettsége egész éven át maximalizálható - Kültér/beltér, utóbbi milyen feltételekkel? - fedett/fedetlen helyiség, - szellőzés mértéke, hő/por/egyéb kitettség maximumok - társasházi lakásba is telepíthető ilyen rendszer, vagy csak házba? - be lehet vinni a lakásba a tárolót vagy inkább nem? egyéb lényeges biztonsági elírások Az energiatároló kül- és beltéri elhelyezésre is alkalmas, földre állítható vagy falra szerelhető. Preferált az inverter közelében, maximum 10 méteres távolságban elhelyezni. A berendezés háza zárt, por- és vízálló. Az akkumulátorok működési hőmérséklet-tartománya általában -20 °C és +55 °C között van. A garanciális feltételek érvényesüléséhez azt ajánljuk, hogy tartósan ne üzemeljen fagypont alatti hőmérsékleten vagy forróságban. Magyarországi hőmérsékleti viszonyok között ez lehetővé teszi a kültéri elhelyezést. Az inverterhez hasonlóan tűző napra nem célszerű helyezni, és lehetőség szerint legalább az eresz alatt, fedett, árnyékos helyen legyen. A házon belül a BMS gondoskodik az akkumulátorcellák megfelelő hőmérséklet-tartományban tartásáról.[KS1] [KS1]MVMtől, ha módosítással és kiegészítéssel használható, használjuk.

Olykor a közmű hálózatra csatlakozás nem megoldható, vagy rendkívül költséges annak kiépítése. Ekkor sem kell lemondani a napelemről és energiatároló rendszer kiépítéséről. Mind a napelem, mind az energiatároló eszköz lehet közhálózatra kapcsolt vagy szigetüzemű is. A szigetüzemű rendszer azt jelenti, hogy a rendszer független a hálózattól, teljesen önálló egységet alkot, a megtermelt áramot a fogyasztó kizárólagosan az adott helyszínen hasznosítja és a többlettermelést pedig energiatárolóban tárolja el 1-2 nap erejéig. … Előnye, hogy független a hálózattól és szolgáltatótól. Olyan helyeken is biztosíthat áramot, ahol ez másképp nem lenne lehetséges. Hátránya, hogy… A rendszer egyszerűen és gyorsan kiépíthető áramszolgáltatói engedélyezés nélkül(???). Kialakítása elsősorban ott ajánlott, ahol nem biztosítható a hálózat kiépítése és nem jelentkezik hatalmas energiaigény, például tanyán.

A szünetmentes tápegység (UPS) olyan eszköz, mely tartalék energiaellátást és túlfeszültség-védelmet biztosít a csatlakoztatott érzékeny berendezések számára abban az esetben is, amikor az áramellátás megszakad vagy a biztonságos szinteken kívül ingadozik. A UPS telepítése mindig gazdasági kérdés, ezért az alábbiakat javasoljuk előzetesen mérlegelni: - egy áramkimaradás okozhat-e jelentős károkat a vállalat/háztartás számára - teljesítményigény felmérése az indulási tranziens érték figyelembevételével - áthidalási idő meghatározása annak szem előtt tartásával, hogy minél nagyobb az áthidalási idő, annál nagyobb akkumulátor kapacitásra van szükség - későbbi bővíthetőség figyelembevétele - megfelelő környezeti feltételek biztosítása (vízszivárgás vagy túlmelegedés) - kinek javasolt? - milyen esetben/nem javasolt javasolt? - ha és amennyiben, akkor milyen plusz alkatrész beépítése szükséges? - hány fázison érintett? egyéb?

Az e funkcióval/képességgel felruházott hibrid inverterek képesek asszimetrikusan ellátni a fogyasztási helyen lévő 3 fázison lévő elektromos berendezéseket. Az elektromos hálózat három fázisra van osztva, a fogyasztók három külön ágon kerülnek elosztásra, pontosan és külön képesek kezelni a fázisonkénti különböző fogyasztásokat. Ez a vissz-wattos és bruttó elszámolású rendszerben nélkülözhetetlen, s csakis legvégső esetben történik visszatáplálás a hálózatra, amikor minden fogyasztó energiaigénye biztosított és az energiatároló is teljesen feltöltésre került. kinek javasolt? milyen esetben javasolt? mikor nem javasolt kiépíteni? milyen plusz alkatrész beépítése szükséges? …??

Laikusként ezt nem egyszerű feladat meghatározni, azonban megfelelő szakemberek segítségével ez könnyedén definiálható. Szükséges figyelembe venni a létesítmény összenergia-igényét, az energia felhasználásának bizonyos jellemzőit, a megtermelt energia mennyiségét és ciklikusságát, a helyi időjárási viszonyokat. Továbbá fel kell mérni egyéb olyan fogyasztók meglétét is, melyek csupán időnként jelentkeznek. Valamint érdemes előre tervezni a jövőbeni bővítést is, ha a fogyasztás növekedése várható. Honlapunkon található egy űrlap, melynek segítségével az alapvető befolyásoló tényezők meghatározhatóak. Az űrlap kitöltésével és beküldésével szakembereink az esetlegesen szükséges konzultációt követően megfelelő ajánlással tudnak előállni az érdeklődők számára.

….??? Rendelkezel áramhálózattal? Plusz igényként kérheted engedélyhez kötött AC csatlakozással, azaz hálózatra csatlakozással is, így a hibrid napelemes rendszer képes lesz vételezni áramhálózatról is, szükséges esetén.

Ahogyan az energiatároló telepítése, működtetése, működési körülményei tekintetében, úgy annak karbantartása tekintetében is minden esetben a telepítés lezárásával átadott Felhasználási kézikönyv és Jótállási jegy előírásai szerint szükséges eljárni a megfelelő garanciák megőrzése érdekében. Továbbá a leghatékonyabb működés biztosítása érdekében célszerű lehet még a napelemeket rendszeresen megtisztítani a por és szennyeződések eltávolítása érdekében.

Az eszköz működés közben jár valamennyi hangkibocsátással, de az nem hangosabb az inverter hangjánál. Az inverter működése akkora hangkibocsátással jár, amely a suttogás szintjének felel meg, az akkumulátor hangkibocsátása pedig ennél alacsonyabb.

Az elmúlt években többek között gazdasági, stabilitási, kiszámíthatósági okokból kifolyólag jelentősen megnőtt a kereslet az energiatároló berendezések iránt. Fontos, hogy stabilitásban tartsuk, biztonságban tudjuk a családunkat, a vállalkozásunkat, ehhez pedig törekednünk kell minél nagyobb energiafüggetlenség elérésére is. Energiatárolók építéséhez leggyakrabban lítium-ion akkumulátorokat használnak, mivel ezek képesek a leghatékonyabban energiát tárolni. Megújuló energiaforrások, mint a napenergia vagy szélenergia időszakosan állnak rendelkezésre, amelyhez képest általában eltolódva van jelen az élet a fogyasztóknál, így az energiatárolók létjogosultsága nem kérdés. Természetesen mindenképpen érdemes figyelmet fordítani és megérteni a potenciálisan velejáró kockázatokat is. Mindamellett, hogy az akkumulátorok tartalmaznak olyan természetes elemeket, amelyek gyúlékonyak lehetnek. Lítium-ion akkumulátorokkal a lakosság a mindennapi élete során lépten-nyomon találkozik. Annak a valószínűsége, hogy ezen eszközök lángra kapnak vagy túlmelegednek leginkább akkor növekszik, amikor ezek megsérülnek vagy a nem rendeltetésszerű használat, töltés vagy tárolás következtében, illetve valamely nagyobb, külső behatás hatására. A cellák minőségét autóipari szabványok határozzák meg, előzetes teszteken és formáló töltési-merítési ciklusokon mennek keresztül, mielőtt a végleges helyükre kerülnek. Számos kutatás és kísérlet bizonyítja azonban, hogy normál körülmények között és rendeltetésszerű használat mellett a kigyulladás veszélye minimalizálható. A KEEP energiatárolók jellemzően mind a telepítés helyszínén, mind távoli eléréssel rendelkeznek olyan megfigyelő rendszerekkel, illetve beépített tűzoltó megoldásokkal, biztonsági funkciókkal, amelyek a kockázat csökkentését hivatottak szolgálni. Ez a rendszer a hét minden napján, napi 24 órában működik és képes kontrollálni – amennyiben az ehhez szükséges műszaki, technikai körülmények fennállnak - a teljes berendezés működését távoli kapcsolaton keresztül, továbbá a tárolórendszerek a mindenkor érvényes jogszabályi, tűzoltósági és hulladékkezelési előírást figyelembe véve kerülnek kialakításra.

A jelenlegi szabályozások mellett Magyarországon ez egy kizárólag tőzsdén működő rendszerben megvalósítható tevékenység, így nem bárki számára megvalósítható lehetőség. Azonban, a tágabb közönség számára megoldás lehet energiaközösségben való részvétel, avagy energiaközösség alapítása. Ennek keretein belül az energia felhasználása és elosztása számos előnnyel járhat. Ennek jogszabályi háttere is viszonylag rendezetlen egyelőre, de energiaközösség működtetése azért mégsem példanélküli. Amennyiben ilyenben gondolkodik, keressen bennünket elérhetőségeink bármelyikén.